A Murdoch médiabirodalom szégyenteljes bukása

( 17 db szavazat ) 

Rupert MurdochEz év július 10-én az évszázad legnagyobb médiabotrányának eredményeképpen a 168 éve alapított, és az óta folyamatosan működő, és rendkívül népszerű The News of the World, Rupert Murdoch médiabirodalmának zászlóshajója akkora jéghegynek ütközött, hogy ahhoz képest a TITANIC elsüllyedése is csak fürdőkádi kalandnak tűnhet.

A drámát az okozta, hogy a lap a hírforrások titkosságát és a hír szentségét találta megsérteni, amit ráadásul némi tiltott technológiák felhasználásával követhetett el. Ez pedig egy évszázadok óta konokul jól működő alkotmányos demokráciában már nem bocsánatos ügy, némi pénzbüntetéssel elrendezhető kategória. A News of the World és az azt kiadó News International népszerűségét annak köszönheti, hogy számtalan zaftos, bombasztikus sztorival gazdagították az érintettek által takargatott, vagy takargatni szándékolt botrányszagú történeteket.

Az információk és a hír szentségét javarészt büszkén valló angol újságírók, illetve az általuk felbérelt magánnyomozók olyan információkat is képesek voltak megszerezni, amelyek feltehetően csak speciális, különleges engedélyekhez kötött eszközök használatával voltak megszerezhetőek. Az ilyen módon jogtalanul megszerzett információk publikus felhasználásához - jelen esetben a mobiltelefon beszélgetések illegális lehallgatásához és dekódolásához (többek között a királyi család tagjait, és magát a miniszterelnököt is lehallgatták) vezetett.

Mindezt egy olyan országban, ahol a Reuters hírügynökség főbejáratánál egy óriási emlékkönyvvel találkozik a látogató, amelyben több száz, a munkája végzése közben elhurcolt, eltűnt, megvert, megölt, újságíró, TV-s, rádiós, sajtómunkás és újságíró fényképe, életrajza emlékezteti a látogatót a sajtó napszámosainak halandóságára.

A kérdés mindig az, hogy hol kezdődik a magánszféra, és hol ér véget a közhasznú információk vélelme és hol kell belépnie a magánszféra védelmének, illetve a személyiségi jogok feletti rendelkezés szabályozásának (a józan paraszti ész gyakran segít). A News of the World agresszív, belemenős stílusával folyamatosan tágítgatta, kitolta ezeket a képzeletbeli, de nagyon fontos határokat azzal, hogy az ismert emberek privát szféráját átemelte a publikus oldalra, és nagy valószínűséggel ezért lett a mostani ügy áldozata. Mondhatni, hogy nem ez az ügy volt a fontos, hanem a „statuálás”, és mint cél, egy precedens értékű drákói ítélet meghozatala az elszemtelenedett hírvadászok megregulázására.

A jelenlegi ügy közel 6 éve kezdődött azzal, hogy Vilmos herceg egészségügyi állapotának részletei kerültek nyilvánosságra - feltehetően egy mobiltelefon üzenet lehallgatásával, és az üzenet tartalmának nyilvánosságra hozatalával-. Ezzel kezdődött a médiák megregulázása.
Ennek kapcsán indult meg a hivatalos rendőrségi nyomozás, amelyet egy magándetektív és egy hacker ellen folytattak le. Két évvel később a hackert és a magándetektívet letartóztatták lehallgatás vádjával, de nem került bele a vádiratba a bűnszövetségben történt elkövetés, mint súlyosbító körülmény, ami akár benne is lehetett volna. Ezzel a húzással a királyi család elkerülhette a bosszú és a boszorkányüldözés vádját az amúgy felvilágosult monarchiától elvárható szabadjára engedett brit sajtótól.

Mit is jelent a személyes adatok védelme? Mik a személyes adatok kezelésének szabályai? Akik nem tudják, hogy mik a játékszabályok, azok biztosan nem lesznek képesek mérlegelni egy konkrét, adott eset kapcsán, aminek egyenes következménye lehet egy komolyabb per, megfejelve egy kiadós kártérítéssel!

A lényegét tekintve a privát szféra védelme az, amely meghatározza, hogy egy érintett személy meg tudja-e akadályozni azt, hogy olyan személyes információk és adatok ne kerülhessenek nyilvánosságra a tudomása és engedélye nélkül, amelyeket az információ tulajdonosa nem szándékozik nyilvánosságra hozni. Ugyanakkor ez a védelem nem használható arra, hogy a jogsértések felderítetlenül vagy büntetlenül maradjanak, pusztán a privátszférára való hivatkozás miatt.

Az európai uniós jog is szigorúan szemmel tartja a köz- és a magánszféra határozott szétválasztását, ami nem egyszerű feladat. A szakemberek szerint az ilyen jellegű konfliktusok alapvetően nem emberi, vagy jogi kérdésként merülnek fel, hanem mint az információ-szabadságnak egy vetülete. Ezért is fontos, hogy ez a szabadságfok jól definiált jogszabályok mentén legyen kijelölve, már csak az egyértelmű szabályozás érdekében is.
A személyiségi jogok fontosságát az is jelzi, hogy még az Európai Unió is vette a fáradságot, hogy külön kinyilvánítsa a személyes adatok védelmét, és megfogalmazza, hogy pontosan mit is kell érteni az egyén személyességi joga alatt, hogy milyen hátrányokat helyez kilátásba e jogok védelmének figyelmen kívül hagyása, vagy szándékos megsértése esetén, mint ahogy ezt a News International is tette.

Mit is értsünk a személyiségi jogok védelme alatt? Véleményem szerint egy olyan erkölcsi norma, amely tiszteletben tartja más emberek véleményét, kölcsönös tiszteletét, beleértve az általuk nem nyilvánosnak szánt információk védelmét is.
Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. cikkelye garantálja a személyes adatok védelmét, az alábbiak szerint:

  • Mindenkinek joga van a családi életét védő személyiségi jogok feletti rendelkezéshez a saját otthona, családja, és levelezése vonatkozásában
  • A hatóság nem avatkozhat bele az egyén magánéletébe, amíg az egyén nem kerül ellentmondásba valamelyik hatósággal, avagy nem szükséges törvényesen, és a demokratikus társadalom védelme érdekében, nemzetbiztonsági, közbiztonsági, az ország érdekeit sértő vagy nemzetgazdasági érdekeket veszélyeztető, közegészségügyi, bűnmegelőzési, egészségvédelmi, morális, vagy mások szabadságjogait veszélyeztető okból.

Az EU-n belül jelenleg alapvetően két megközelítés az elfogadott. Amennyiben az információ közérdekű, abban az esetben az információ a későbbiekben is közérdekűnek tekintendő, ha csak nem áll be olyan újabb körülmény, amely miatt azt meg kellene változtatni.

A másik az, ha személyes adatot kérnek be a hatóságok, akkor azt csak magától a személytől lehet kérni és meg kell adni azt, is, hogy az így megszerzett adat milyen cél(ok)ra használható fel. Ha a védett adat mégis kikerül a nyilvánosság elé, akkor, az nyilvánvalóan a személyes adatok kezelési rendszerének a hibájára utal, és a magánszférába történő beavatkozásnak is tekinthető, amelyért az adatkezelő szervezet vonható kérdőre. Amennyiben az adatkezelő nem tudja biztosítani az adatok védelmét, az teljesen alkalmatlan a bizalmas információk kezelésére. Ennek lehet oka a megfelelő eszközök, eljárások, technológiák hiánya, vagy a jogi környezet nem naprakész ismerete, illetve annak jogkövető használatára vonatkozó eljárás hiányosságai.

Lehet arról is közös megegyezés, hogy a sajtóra vonatkozó szabályok bizonyos sarkalatos jogszabályok mentén lazíthatóak lehetnének, amelyek leginkább a korrupciós, botrányos, zavaros, politikai és gazdasági ügyek mielőbbi gyors megoldását szolgálná, és előremutató mintaként lehetne használni a társadalom öntisztulási folyamatában.
Két fontos EU irányelv is foglalkozik a személyes adatok védelmével. Az egyik a 95/46EC irányelv, amely az állampolgárok személyes adatkezelését szabályozza. A másik a 2002/58/EC irányelv, amelyik az elektronikus úton továbbított jelek biztonsági előírásait foglalja össze. Ez utóbbi nem egységes és akár országonként is változó lehet.
Az utolsó News of the World címlapja

Előző hónap Október 2014 Következő hónap
H K Sz Cs P Szo V
week 40 1 2 3 4 5
week 41 6 7 8 9 10 11 12
week 42 13 14 15 16 17 18 19
week 43 20 21 22 23 24 25 26
week 44 27 28 29 30 31
Feliratkozás a SecurityMag hírlevelére:

Partnereink

http://defence.blog.hu/

Vagyonvédelmi tippek&trükkök 

http://abibiometrics.com/
Alkalmazott Biometria Intézet
http://bgk.uni-obuda.hu/
Óbudai Egyetem
www.asmag.com
a&s Magazine online
http://www.dsalert.org/
DSA Magazine India
http://biztonsagtechnikaforum.hu/
Biztonságtechnika Fórum
http://www.ormester.hu
Őrmester NyRt.
 
 
CNS Digital Media Kft.
http://www.securitysolutionshow.it
Security Solution
Kiállítás Olaszország
 Secutech Expo
Secutech Kiállítás
  • Milyen városokban fogunk élni 2020-ban?
  • Itt repül a kamera! - A legizgalmasabb drón kutatás-fejlesztési ötlet
  • Folyékony akkumulátorral tárolnák a napenergiát
  • ATM bekamerázása l'art pour l'art - Románia
  • Teljesen átlátszó napelem